Precíziós szakmai összefogás a minőségi bortermelésért Gyöngyösön
Egyedülálló szaktanácsadási megoldások fejlesztésbe kezdett az IKR Agrár Kft, a Csernozjom Kft és az AGRON Analytics Kft annak érdekében, hogy a szőlőtermelők hatékonyabban legyenek képesek kihasználni a precíziós eszközeiket, amellyel a termelés hatékonyságát is új szintekre emelhetik.
A precíziós gazdálkodás dióhéjban a termelés optimalizálását jelenti a növénytermesztésben. Ha többet szeretnénk megtudni a növényeink igényeiről, meg kell ismerjük a szűk értelemben vett környezetüket és természetesen magukat a növényeket is. A jó döntések alapja a pontos és megbízható információ, az elérhető összes forrásból. Behatóan ismernünk kell a talajt, a növényeket és állományszintű felmérésekre is szükség van ahhoz, hogy az egyes táblán belüli különbségeket felfedjük. Ez elsőre rémisztőnek tűnhet a termelőnek, de ezen az úton olyan szakemberek segítik végig, akik a legjobb tudásukat felhasználva sokkal nagyobb feladatokat is vállalnak magukra azzal, hogy az egyes adatforrásokat és azok egymásra gyakorolt hatásait is elemzik a cél elérése érdekében.
Monitoring drón repül a szőlő ültetvény felett.
Az IKR Agrár Horizont Magazinban az AGRON részéről Turbéki Richárd adott interjút a projekt részleteiről.
Az elmúlt néhány év vitathatatlanul a dróntechnológia terjedését hozta az agrárium minden területén. Több nagy gyártó az adatok elemzéséhez azonnali megoldásokat ígérő feldolgozó szoftvereket is elérhetővé tett a legújabb multispektrális kamerákkal szerelt drónjaihoz, így adódik a kérdés: a szőlőültetvények felmérését, zónázását nem tudja-e egy gazdaság magának elvégezni saját drónnal?
Turbéki Richárd és Balassa György az AGRON Analytics Kft. szekemberei, akik 2017 óta az Agrártudományi Kutatóközponttal közösen elemzik a drónokkal gyűjthető kamerafelvételeket, azon az állásponton vannak, hogy ez a leegyszerűsítés ugyan jól hangzik, de végül semmi máshoz nem vezethet, mint csalódáshoz a termelő oldalán. A szakértők szerint a precíziós gazdálkodás különösen ültetvényekben csak rendszerben és speciális szaktudást alkalmazva járhat sikerrel.
„A precíziós gazdálkodás egész egyszerűen logikus, józan, paraszti gondolkodás az összes létező, rendelkezésre álló eszköz felhasználásával. Az ültetvényekben különösen fontos hozzá a dróntechnológia és az adatokat elemezni képes mesterséges intelligencia, de mindez csak akkor hasznos, ha a talaj- és levélvizsgálatok, gépesítés mellette mind szakértői kézben van.
A technológia ugyanis csak eszköz, a mesterséges intelligencia is csak a természetes intelligencia kezében tud jól működni, nem lehet pótolni az embert, az határozza meg ugyanis a gépekkel elérendő célokat és módszereket. Miért? Kezdjük azzal, hogy nem mindegy, hogyan repülünk be egy drónnal egy több tíz hektáros táblát. A kiértékelhető drónos felvételekhez ugyanis alapelvárás, hogy a drón azonos távolságra legyen a növényektől, az ültetvények pedig általában nem sík terepen helyezkednek el, tudni kell, hogyan irányítsuk megfelelően az eszközt.
A másik problémát az jelenti, hogy a tápanyag-ellátottság és állományállapot-feltérképezése során a sorközökre és gyomokra nem, csak a szőlőre kíváncsi a gazda. Márpedig egy sima drónos felvételen még a legjobb kamerával is egyben ott lesz a képen sor és sorköz is, amit önmagában egy adatelemző szoftver összemos”
– sorolja a nehézségeket Turbéki Richárd. A látható és a multispektrális tartományban készült felvételek ugyanis komoly adatbázisokat tartalmaznak, egy képkocka akár 65 000-féle értéket is magában rejthet, de ezt csak akkor lehet értelmezni, ha van viszonyítási alap. Ez a magyar viszonyokra nem állt rendelkezésre, ezért a cégnél az Agrártudományi Kutatóközponttal közös munkával maguk kezdték azt felépíteni. A több éves munka során kilogrammos pontossággal vizsgálták, milyen értéket – milyen színt – mutat egy térkép, ha az állomány nem kapott tápanyagot, mi történik 20-40-60 kg meghatározott kijuttatás esetén. Végül olyan technológia született, ami a szőlészeteknek 3-4 év előkészítő munkát spórol meg.
„Egy olyan szőlészeti állományfelmérés estében, mint amit a Borpalota Kft.-nél végeztünk, tehát kitűztük a célokat, meghatároztuk hozzá azt a felbontást, amiből kinyerhetjük azokat az adatokat, amikre szükség van, RTK jellel biztosítottuk a lefedettséget a centiméteres pontosságú munkához, majd pontos felmérést készítettünk. Ezután következett az adatok feldolgozása, amihez kihasználtuk a specialitásunkat: mi ugyanis olyan szoftvereket, algoritmusokat készítünk, ami célhoz kötve elvégzik a felvételek értékelését.
A szőlő esetében ki tudjuk vonni a felvételekből a sorközöket, a sorok értékeit interpoláljuk, addig dolgozunk, amíg olyan zónáink nem lesznek, amik csak a szőlőt tartalmazzák. Ez azért lényeges, mert a legújabb precíziós gazdálkodáshoz megalkotott munkagépek sem képesek pontszerű, tőkékre szabott kijuttatásra, a traktornak, szórókeretnek zóna szintű eltéréseket kell látnia, ezt készítjük elő.”
Turbéki Richárd hangsúlyozza, olyan munkáról beszélünk, amit műholdas felvételekkel nem lehet pótolni.
„Gondolhatnánk, hogy a műholdas távérzékelést pont erre találták ki, azonban ezzel több probléma is akad: a műhold nem áll folyamatosan a táblánk felett, néhány naponta nagy sebességgel suhan át országunk és a kontinens felett. Ha éppen felhős az idő, az adatok használhatatlanok lesznek, hiszen nem látjuk a táblát. Ennél sokkal nagyobb probléma az, hogy a műholdas felvételeken egész egyszerűen nem lennének láthatóak a szőlőtőkék, hiszen a műholdas felbontás 10x10 méteres, a sor szélessége pedig kb. egy méteres. Így pontosan ekkora terület lenne a digitális felvételen egyetlen képpont, ami számunkra nem jelentene elég információt. A drón akkor repül, amikor akarjuk, és a felbontása olyan nagy, hogy képes tűélesen mutatni a sorokat, egyedeket és elég levél felületet lát ahhoz, hogy az azokról visszaverődő fényt vizsgálva megállapítsa az adott tápanyag-ellátást és a növény általános egészségi állapotát.
Amit a drón lát: szőlőtőke sorok felülnézeti, részletgazdag képe.
A drónos megoldás ráadásul rendkívül gyorsan képes nagy területeket felmérni, kb. 4-5 nap leforgása alatt több, mint 100 hektáros területről kapunk centiméter pontos elemzéseket. A teljes repülési idő itt 5-6 órát vett igénybe, a munka oroszlánrésze a számítógépeken történik.”
A projektről részletes bemutató cikk készült az IKR Agrár HORIZONT című lapjában, mely itt érhető el: https://ikragrar.hu/